“A várandósoknak készített vezetett meditációkat rendszeresen csináltam, így vettem fel a kapcsolatot a magzatommal. A szeretetmeditációt a nap bármely szakaszában alkalmaztam.
A házastársammal is elfogadóbb, türelmesebb lettem, Az első vizsgálatnál már eldönthető volt, hogy császármetszésre lesz szükség az anatómiai adottságok és az előző császármetszés miatt. Csalódottságom csak pár percig tartott.Bár a várandósság nagy része alatt féltem a császármetszéstől, a műtét közben mégis meglepően nyugodt maradtam, és ugyanolyan felfoghatatlan örömmel fogadtam a kisbabámat. Nem éreztem azt, hogy rossz szülésélményben részesültem volna. Egészséges kisfiúnak adtam életet. A férjem is támogatott végig.
Család született.
A gyermekágy első heteiben a házimunkában nagy segítséget kaptam, így folyamatosan tudtam a babámmal és magammal törődni, lehetőségem volt meditálni, gondolok akár a szoptatásra. Nem éreztem tehernek, hogy mennyi figyelmet kell ráfordítanom, nem lettem depressziós, mint korábban, nem éreztem azt, hogy tönkretette volna a testemet, vagy megviselte volna a lelkemet a szülés. Örömmel töltöttem és töltök minden percet a gyermekemmel.
A szoptatás és altatás, a vele való játszás azóta is kiszakít a teendők sokaságából. Ezalatt mindig törekszem arra, hogy ne a következő dolgomra összpontosítsak, hanem éljem át a pillanatot, amit vele töltök. Különösen azok a pillanatok a legbensőségesebbek, amikor a férjem is velünk van. Szeretek anya lenni. Célom, hogy a tréningen tanultakat később is tudjam alkalmazni, a cseperedő gyermek nevelésében, a család összetartásában.”
Köszönettel: Zsófi