„A szülés számomra méltó lezárása volt az azt megelőző 9 hónapnak. El se tudom mondani, hogy mennyire hálás vagyok azért,
amiért megtapasztalhattam a természetes szülést annak minden fájdalmával együtt. Ez az élmény ébresztett rá, hogy az a méhem – amelyikre a várandósság elején még selejtként tekintettek, sőt, egyenesen halálos veszedelemnek tartották és kidobásra ítélték annak “tartalmával” együtt – milyen elementáris erőkifejtésre képes. A számomra felfoghatatlan teremtőerejéről már nem is beszélve!
Büszke vagyok a fiamra és magamra, amiért végig tudtuk csinálni ezt az egészet, és nagyrészt a tréningen tanultaknak köszönhetjük, hogy az utolsó trimeszter nem állandó rettegéssel, hanem valóban derűs várakozással telt.”
Millió ölelés: Nóra